Főoldal
2010. december 31., péntek
14.fejezet/részlet
13.fejezet
2010. december 25., szombat
13.fejezet/részlet
Nem tudtam, mit csináljak ezalatt az egy óra alatt. Már most hiányzott Rob. Megőrültem volna, ha még azt a 2 hónapot nélküle kellett volna töltenem. Ő mindig olyan jó hozzám. Valamivel viszonoznom kéne ezt neki. Elmentem a legközelebbi bevásárlóközpontba, ahol összefutottam néhány paparazzival. Legszívesebben egy nagy rúgással küldtem volna őket melegebb éghajlatra, de szerencsére nem másztak nagyon a nyakamra. Bementem, és végigpörgettem az agyamban, hogy mit kéne vennem. Pezsgőt fagyit, vettem egy milerit kész kaját, amit csak a sütőbe kell betenni, mivel nem a sütés-főzésemről vagyok híres. És gyertyát. Tökéletesre akartam ezt az estét. Elkutyagoltam a kasszáig, aztán bevágtam a cuccokat a kocsiba, és hajtottam is hazafelé. Behajtottam az udvarra, és bevonszoltam a csomagokat az ajtón. Szerencsére Rob még nem ért haza. Így gondok nélkül megtudtam csinálni a meglepetést. A csirkét bevágtam a sütőbe, gyorsan csináltam hozzá köretet, ahhoz azért még értettem, anyutól mindig ellestem, hogy kell. A pezsgőt és a fagyit betettem a hűtőbe, majd megterítettem az asztalt. Majd rátettem a gyertyát. Már tűkön ültem, hogy Rob merre lehet már, ez már több volt, mint egy óra. Kezdtem ideges lenni, mikor meghallottam a kocsi hangját. Gyorsan meggyújtottam a gyertyát, és odaálltam az ajtóhoz. Nyílt az ajtó, én pedig Rob nyakába vetettem magam. Ő pedig derekamat ölelve szorított magához.
-Na, csak nem hiányoztam?-mondta mosolyogva
-De, nagyon nagyon hiányoztál. -majd rátasztottam ajkaimat a szájára, majd nyelve bebocsájtást kértek számba, amit örömmel adtam meg neki. Majd elszakadt tőlem...
-De azért látom, nem unatkoztál..-mutatott Rob az asztalra, majd benézett a konyhába.
-Meglepetést akartam...
2010. szeptember 19., vasárnap
12.fejezet
2010. szeptember 15., szerda
11.fejezet
2010. szeptember 12., vasárnap
10.fejezet- A meglepetés
2010. augusztus 24., kedd
9.fejezet

-Na mivan, nem bírod már?-kérdeztem, miközben már Kristen teste fel-le vonaglott felettem.
-Kéé.....érlek...
Kihúztam újjaimat, azokat pedig felváltotta merev férfiasságom! Először lassan kezdtem el mozogni, majd egyre gyorsabb tempóra váltottam!!! Kristen után énis hamarosan elértem a csúcsot, és ezután elernyedve dőlt mellkasomra vissza. Én viszont még nem húzódtam ki belőle. Közben lassan megmosdattam a testét, majd pedig ő az enyémet. Lassan kimásztunk a kádból, kristen felvett egy rövid alsót, és az egyik felsőmet. Én nem csak felöltöztem, megtörölköztem, hanem borotválkoztam is, h Kristen ne a szúrós képemet csókolgassa, és mire beértem a hálóba, Kristen már az ágyon aludt nyakig betakarózva. Elmosolyodtam, amikor ránéztem, olyan édesen aludt ott. Óvatosan befeküdtem mellé, hogy ne ébresszem fel, és karjaimmal átöleltem, mire közelebb bújt hozzám, de nem ébredt fel. Lassan elnyomott az álom. Reggel mikor felébredtem, körbetapogattam az ágyat, de Kristen nem volt sehol. Reméltem, hogy nem ment el szó nélkül. Kikászálódtam az ágyból. Mikor kiléptem a hálószobaajtón, megcsapott a kávé illat, ezért a konyhába vettem az irányt. A konyhában megláttam az én konyhatündéremet, aki a kávéfözőnél ténykedett. Elindultam felé, de nem hallotta, hogy jövök, ezért direkt is csendben mentem. Majd hátulról átkaroltam, mire ugrott egy nagyot.
-ÚÚristen......a szívbajt hozod rám
-Mi van a lelkiismereteddel édes?
-Semmi, de ne ijessz meg állandóan légyszíves, mert ha szívrohamot kapok az csakis a te hibád lesz.
-Na azt semmiképpen nem szeretném-de ezt is mosolyogva mondtam ki :)
-Éhes vagy??
-Igen, nagyon!
-Na gyere, csináltam neked kávét, meg rántottát, mert csak ahhoz értek.
Leültem az asztalhoz, ő pedig idehozta nekem a kávét, meg a rántottát. Majd indult volna a helyére, de én a karjánál fogva húztam vissza magamhoz, mivel a reggeli csókomat még nem kaptam meg.
-A kávé és a rántotta még nem teljes enélkül-majd lehúztam az ölembe, és megcsókoltam.
-Na mostmár igen-mondtam
-Igen??
-Igen
-Akkor jó, de most egyél.
-De én nem vagyok éhes.
-De az előbb még azt mondtad!!
-Igen, de nem erre vagyok éhes, hanem rád!!-azzal még közelebb húztam magamhoz. De furcsa módon Kristen ellökte magát tőlem
2010. augusztus 19., csütörtök
8.fejezet

-rendben, én kimegyek, és kb. 10 perc múlva gyere te is!!
-oké
-öhm, nekem most mennem kell, mert már késő is van, meg minden. örülök hogy megint találkoztunk!! -mondtam, és kezdtem felálllni.
-rendben van Rob, majd találkozunk-mondták a többiek
-sziasztok.
gyorsan kijöttem a bárból, és odamentem a kocsimhoz, amivel egy kicsit messze álltam a bártól, de reméltem, hogy Kristen majd megtalál. A kocsinak dőlve vártam már vagy 10 perce, mikor végre nyilt az ajtó. Kristen lépett ki rajta, kétszer is körbenézett, de nem talált, már kezdtem egy kicsit mosolyogni is rajta, végül pont a másik irányba indult el.
-Kristen!!!-kiabáltam utána, mire végre megfordult, és mosolyogva elindult felém. Végre ideért, én pedig kitártam karjaimat, amelyek közé örömmel bújt. Karjaival erősen ölelte át derekamat, ahogyan én is az övét. Eközben láttam egy nagy villanást. Paparazzik, hát ez remek. Hogy sosem tudnak békén hagyni. Holnap én leszek a címlapon. Robert Pattinson, és új áldozata címmel. Már az Alkonyat forgatásakor a Bellát alakító színésznővel is összehoztak, pedig köztünk aztán tényleg nem volt több munkakapcsolaton kívül.
-Gyere, induljunk.-mondtam neki gyorsan
-Ejnye, valaki nagyon nem bír már a farkával-mondta nekem halkan, amin kénytelen voltam elmosolyodni. Félig-meddig igaz is volt, iszonyatosan kívántam már, de most perpill a paparazzik miatt siettem annyira. Beültünk a kocsiba, és gyorsan hajtottam a lakásomhoz. Kiszálltunk a kocsiból, és befelémenet Kris már a farmerom övével babrált. Még szerencse, hogy már sötét volt.
-Méghogy én nem bírok magammal-mondtam Krisnek mosolyogva.
-Kívánlak Pattinson, és fogd be!!
-Énis téged te kis nimfomániás boszorkány.
Közben végre sikerült kinyitnom az ajtót. Gyorsan belöktem az ajtót Kristennel együtt, és nekidöntöttem a falnak, közben pedig becsuktam az ajtót. Ő pedig gyorsan lecsapott ajkaimra. Én eközben elkezdtem lehúzni róla a felsőjét, közben csókokkal borítva a felszabadított területet. De közben agyamban még mindig a paparazzik jártak, így kénytelen voltam leállni, és beszélni erről Kristennel.
-Nehogy megpróbálj most megállni, mert kinyírlak
-Pedig muszály lesz, mert fontos dologról szeretnék veled beszélni.
-Már most félek, de mondd gyorsan
-Gyere, üljünk le.
-Na szóval hogy is kezdjem.......
-Talán az elején...
-Tudod, én nem csak ilyen szimpla ember vagyok, de persze én az szeretnék lenni, de mióta van ez a nagy felhajtás, nem hagynak békén. Szóval én színész vagyok. És nemrég fejeztük be az egyik filmet, és most a nyakamra járnak a paparazzik, mint pl. a bár előtt is. És erről szerettem volna veled beszélni.
-Figyelj, én megértem, hiszen énis hasonló cipőben evezek. És egyébként tudom, hogy színész vagy.
-Mi-micsoda??-kérdeztem meghökkenve.
-Én is színésznő vagyok. Dakotával is játszottam már együtt, aki úgytudom, hogy veled is forgat.
-Igen, forgat velem is.
-Szóval ne aggódj ilyenek miatt, én néha már elfeledkezem róluk, de már az agyamra mennek. Lehet, hogy ezután lehetnénk kicsit óvatosabbak is.
-Hát az nem ártana, na...de hol is hagytuk abba???? :)
- Azthiszem én tudom :D - és már közeledett is felém a karjaival, és a hajamba túrva húzott közelebb magához. Nyelvünk gyors csatát vívott egymással, majd én felálttam, majd ő is, karjait nyakamba tette, és elrugaszkodott a földtől. Lábait derekamra kulcsoltam, én pedig a feneke alatt tartottam. Fogtam magam, és elindultam a fürdőszoba felé.............
2010. augusztus 14., szombat
OMG!!!!!!!

2010. augusztus 9., hétfő
7.fejezet
Nem akartam lebukni, hogy már ismerem Kristen-t, de ő rám mosolygott, és adott ő is egy puszit az arcomra, Ericnek pedig odanyújtotta a kezét.
- Ti meg honnan ismeritek egymást?- kérdezte Lucy kissé furán, kettőnkre mutogatva.
-Tegnap találkoztunk itt a bárban este, elcsaptam Kristen-t az ajtóval, stb.., szóval innen. Meghívtam egy italra, és beszélgettünk egy kicsit, de azt nem említette, hogy a te barátnőd.
-Nemis, mivel nem is tudtam, hogy ismeritek egymást. – mondta Kris.
-Ez igaz. Mindegy is, ez nem lényeges. Örülök, hogy találkoztunk. Újra! (:
Rendeltünk még 4 üveg sört, és visszaültünk a boxba. Lucy Eric mellé ült, Kris pedig mellém. Átöltözött, mióta láttam, mert mostmár egy fekete csőnadrág, és egy fehér felső volt rajta. Gyorsan repült az idő, és a hangulat is kezdett egyre jobb lenni. Lucy elrángatta Kristent táncolni, aki nem nagyon akart menni, de elindult. Rajtuk kívül még két pár táncolt. Eric-kel figyeltük a lányokat, összenéztünk, és elindultunk a csajok felé. Eric Lucy felé vette az irányt, én pedig Kristen felé, akik nem is vettek észre minket, csak ahogy hátulról átöleltük őket. Kristen kicsit összerezzent, de nem szakította meg táncát. Mellkasom mentén csúszott lefelé háttal, majd vissza, ezzel erősen és akaratlanul is hozzádörgölődve az ágyékomhoz. Egy lassú szám következett, mire megfordult, és a nyakamra tette két kezét, én pedig a derekánál fogva közelebb húztam magamhoz. Lopni akartam tőle egy csókot, de előbb körbenéztem, nehogy Lucy meglásson, mert ő még nem tudta, miegymás történt én, és a legjobb barátnője között. Szerencsére Eric-kel volt elfoglalva, így rátapadtam ajkaira, ő pedig viszonozta azt. Nyelvünk az előző számhoz hasonló ritmusú csatát vívott. Kénytelen voltam elszakadni ajkaitól, nehogy Lucy meglásson minket. Azzal még várni akartam egy kicsit. Hirtelen megragadta a kezemet, és elkezdett maga után húzni egy üres folyosó felé, egy kisebb eldugott sarok felé. Magához rántott, így nekinyomódott a falnak. Ajka tétovázás nélkül kutatta fel az enyéimet, és közben a pólóm alatt simogatta a hátamat. Nem tartottam a legjobb helyszínnek itt mindenki előtt ezt a sarkot, ezért hátrébb mentünk, és ott volt valami raktárféleség. Nyitva volt az ajtaja, így bementünk. Volt ott egy asztal, de a világítás nem volt a legjobb. Lefektettem Kristen-t az asztalra, feljebb tűrtem a felsőjét, szerencsémre a melltartójával nem kellett bíbelődnöm, mert nem volt rajta. Kezeimmel elkezdtem kényeztetni melleit, mire apró sóhajok hagyták el a száját. Kezeivel közben kezdte kigombolni a nadrágomat, amit nagy nehezen sikerült is neki. Én pedig letoltam. Énis elkezdtem leszedni róla a farmert, majd kigombolás után felemelte fenekét, hogy letudjam róla húzni. Ez sikerült, majd a bugyija következett. Ahogy hozzáértem, nyöszörögni kezdett. Lehúztam róla, és kezemmel elkezdtem izgatni. A lélegzete kezdett el-el akadozni, és szívverésére meg már nem is mertem gondolni. Mikor már vagy a harmadik élvezetig izgattam, megszólalt.
-Rob, ké..érlek fejezd bee..-mondta nyöszörögve
-Nocsak, nocsak. Nem bírjuk már? –kérdeztem mosolyogva, mire ő is elmosolyodott.
Letoltam a boxeremet, és óvatosan beléhatoltam. Nem akartam durva lenni, ezért lassan hajszoltam magunkat a gyönyör felé. Az extázis után ernyedten borultam le Kristenhez, hogy magamhoz fel húzva megölelhessem.
Next time...
Puszi, Bella
2010. augusztus 8., vasárnap
6.fejezet
2010. július 28., szerda
5.fejezet

Micsoda, gondolkodtam magamban. Ez most mit jelent? Rámnézett, majd leszállt rólam, és berohant a hálószobába. Kb. 1O percig ültem kint merengve a szón, amit kimondott. Szeret, talán mégis van esélyem? Majd bementem hozzá. Ott ült az ágy szélén, és sírt, mivel az arcán épp akkor gördült le egy könnycsepp. Közelebb léptem hozzá, és álla alá nyúlva felemeltem a fejét, hogy lássam végre a szemeit.
Kristen-mondtam...Figyelj rám....
-Rob, ne haragudj, csak elborult az agyam, és kicsúzott a számon, tudom, hogy te nem ezt érzed, és teljesen megértem, ha most elakarsz küldeni, én megyek is, csak felöltözök előtte.
-Shhhh...nyugodj meg Kristen. Félreérted a dolgokat!!! Én....én...is szeretlek. Nemis tudod mennyire, pedig még csak alig fél napja ismerlek. De valami olyat érzek, amit eddig sohasem. És nem tudom kimondani, hogy mi ez az érzés. Csak azt, hogy nekem szükségem van rád, mint a levegőre. De ilyet nem érezhet az ember, hiszen mondtam, mégcsak fél napja ismerlek, és már azt mondom, szeretlek....
2010. július 23., péntek
4.fejezet

-Szeretlek-bukott ki belőlem.
Úristen, ezt most tényleg kimondtam, nem vagyok normális, most elrontottam mindent. Ránéztem Rob-ra, aki kikerekedett szemekkel nézett rám. Gyorsan lemásztam róla, és berohantam a hálószobába. Már vagy 1O perce ültem az ágy szélén a takaróba bugyolálva, amikor Rob belépett az ajtón. Lehajtottam a fejem, és valami meleg csorgott végig az arcomon. Na még csak ez hiányzott, még bőgök is. Ügyes vagy Kristen. Rob közelebb lépett felém, és az állam alá nyúlva felemelte a fejem, hogy a szemembe nézhessen, de én nem akartam.
-Kristen-mondta. Figyelj rám...
-Rob, ne haragudj, csak elborult az agyam, és kicsúzott a számon, tudom, hogy te nem ezt érzed, és teljesen megértem, ha most elakarsz küldeni, én megyek is, csak felöltözök előtte.
-Shhhh...nyugodj meg Kristen. Félreérted a dolgokat!!! Én....én...is szeretlek. Nemis tudod mennyire, pedig még csak alig fél napja ismerlek. De valami olyat érzek, amit eddig sohasem. És nem tudom kimondani, hogy mi ez az érzés. Csak azt, hogy nekem szükségem van rád, mint a levegőre. De ilyet nem érezhet az ember, hiszen mondtam, mégcsak fél napja ismerlek, és már azt mondom, szeretlek....
2010. július 20., kedd
4.fejezet-részlet!!!
Bella
/Kristen szemszöge/
2010. július 16., péntek
3.fejezet-Az első

-Persze, nagyon jól. Sosem éreztem még magam ennyire jól.....senkivel-mondta.
-Ennek örülök, mondd, nem fázol itt kint?
-De, egy kicsit.-majd pedig még közelebb bújt hozzám, én pedig még szorosabban öleltem magamhoz. Jó érzés volt a karjaim közt tartani törékeny testét, és ahogy itt tartottam a kezeim között, megfogadtam magamban, hogy nem tudom hogyan, de akárhogyis megvédem őt mindentől, amitől csak lehet. Elszívta a cigijét, majd visszahúzott magával be a lakásba.
2010. július 15., csütörtök
Díj

6 dolog magamról: :)
1.twilight saga mániás vagyok
2.szeretek olvasni, mindenfélét, mostanában leginkább fanficeket
3.szeretnék egyszer legalább eljutni Amerikába, Robstenékhez XP
4.mindenféle zenét szeretek, kivéve a komolyt :)
5.imádom a nyarat
6.nem tudok 6.at írni :$ :D
akiknek tovább küldöm a díjat: beLLs-KStew Snooki Angyalka
2010. július 12., hétfő
2.fejezet-Nem várt meglepetés
Puszi, Bella

-Igen, persze, bocsi, csak még félálomban vagyok.
-Semmi baj.
Beengedtem, lesegítettem a kabátját, és bevezettem a nappaliba. Még mindig az a fekete miniruha volt rajta. Biztos a bárból jött ide, dehát honnan tudta a címem? És hozott is nekem valamit. De mit? Na de mindegy, úgy is mindjárt kiderűl. Leültünk a kanapéra.
-Azt mondtad, hoztál nekem valamit. Mégis mit? És honnan tudtad, hogy hol lakom?-árasztottam el a kérdésekkel.
-Igen, ugyanis ott hagytad a bárban a pénztárcád az asztalon. És gondoltam, hogy van benne lakcímkártya, vagy valami, és azon volt a címed. És elhoztam neked, mert gondoltam, hogy reggel keresnéd, és én akkor meg nem értem volna rá, hogy elhozzam neked. Szóval remélem hogy nem haragszol, hogy így rád törtem az éj kellős közepén.
-Nem, dehogyis!!! Köszönöm, hogy elhoztad nekem. Más gondolom már rég kidobta volna valahová, miután kivette belőle a lényeget.
-Ugyan, nem tesz semmit. Na de én megyek is, mert már nagyon késő van.
Mi? Hogy elmegy? Na ne!!
-Ne menj, kérlek!!-mondtam neki
-Mi??
-Kérlek, ne menj el!-és érhetőbb célzást adtam rá. Közelebb húzódtam hozzá, és a nyakához nyúlva megpróbáltam közelebb húzni magamhoz. Ő pedig értetlenűl nézett rám, de nem tolt el. Így tovább merészkedtem, míg végül sikerűlt ajkaimat az övéire tapasztani. Még most sem tolt el, sőt, ő még közelebb húzott magához, és visszacsókolt. Hirtelen pedig az ölembe kaptam, és bementem vele a hálószobába, és lefektettem az ágyra...
2010. július 10., szombat
1.fejezet-A találkozás
-Rendben, várunk rád!!-azzal letette.
Azonnal kikeltem az ágyból, kivettem a szekrényből egy fekete farmert és egy fekete V vágású pólót, és elindultam. Kint leintettem egy taxit, és a sofőrnek elmondtam, hogy hová vigyen. A taxi végül elért a címhez, odaadtam neki a pénzt, kiszálltam, és bementem a bárba.
A többiek már ott ültek az asztalnál. Látszatra már biztosan lehajtottak pár kört, és hogy én se legyek lemaradva, rendeltem még 2 kört, a többieknek is. Miután kihozták, leis hajtottuk mindet egyből. Kezdett végre beindulni a buli. Ashley és Nikki hozták a formájukat, mint mindig. A táncparkett közepén táncoltak, egymáshoz elég közel. Végül Jackson és Kellan is csatlakozott hozzájuk. Én pedig ott maradtam egyedűl az asztalnál. Mivel kezdett unalmassá válni a buli, felálltam az asztaltól, kifizettem a számlát, és elindultam az ajtó felé. Nyitottam ki az ajtót, de hirtelen éreztem, hogy valaminek neki csapódik. Kiléptem az ajtón, és egy barna hajú lány feküdt a földön. Azonnal odarohantam hozzá, megnézni, hogy jól van-e. Szerencsére nem ájult el. Felsegítettem a földről, ő pedig még mindig szédült egy kicsit, így ha nem fogom, újra elesett volna.
-Nagyon sajnálom. Nem láttam, hogy van valaki az ajtó előtt. Jól vagy?-kérdeztem kétségbeesve.
-Igen, köszönöm. És semmi baj, megesik az ilyesmi. Kristen Stewart vagyok-nyújtott kezet.
-Robert Pattinson.-és kezet fogtam vele
-Örülök, hogy találkoztunk, méghogyha így is.
-Énis. Meghívhatlak egy italra kárpótlásul az előbbi balesetért?
-Nem akarom rabolni az idődet, hiszen már indultál.
-Ugyan, ráérek, csak már nagy volt bent az unalom. A többiek mind leléptek táncolni. Ezért indultam csak.
-Rendben, akkor miért ne? Elfogadom a meghívást!
-Kinyitottam az ajtót, és bementünk. Egyből a pult felé vettük az irányt, és kérdeztem, hogy mit kér.
-Egy sör jó lesz. Köszönöm.
-Rendben, akkor két sör lesz-mondtam a pultosnak.
Megkaptuk a két sört, és elindultunk az egyik üres asztalhoz, és leültünk. Közben figyeltem. Nagyon szép volt. Ahogy a barna haja leomlott a vállára. Egy fekete félvállpántos ruha volt rajta, és alig ért combközépig. Nagyon csinos. Hű! Valami megfogott ebben a lányban. De hisz még csak most "ismertem" meg. Nem tudom mi van velem. Biztos csak a pia teszi! Megittuk a sört, és én elköszöntem.
-Szia. Ne haragudj, de ideje mennem-mondtam
-Szia. Örülök, hogy találkoztunk!-mondta. Olyan szép hangja volt.
-Én is viszont!
És kimentem az ajtón, mostmár végre zökkenőmentesen.