14.fejezet

Sziasztok! megis hoztam a 14. fejezetet :)

Jó olvasást, és örülnék, ha írnátok 1-2 komit, mert alig írtok, és így nem tudom, min kéne javítanom!

Puszi, Bella

Kristen szemszög:

-Micsoda? Mi történt? Rob nem is mondott semmit. Átmegyek, és mindent szépen elmesélsz, rendben?

-Rendben!-mondtam

-Akkor szia, nemsokára megyek!

-Szia-azzal Lucy le is tette a telefont.

Kb. fél órát ücsörögtem magamban, elmerülve, mikor csöngettek. Felpattantam, ás az ajtóhoz siettem. Kinyitottam, és Lucy egyből a nyakamba vetette magát.

-Kris! Szia!

-Szia Lucy, gyere beljebb! Kérsz valamit?

-Nem, semmit, köszönöm! Inkább gyere, és mesélj el mindent! mi történt köztetek? Miért jöttél haza New York-ból?

-Sokminden történt. Kezdjük azzal, hogy Rob megcsalt.

-Micsoda? Ez képtelenség. Rob sose tenne ilyet. És téged nagyon szeret!Honnan veszed ezt?

-Láttam őket a saját szememmel.

.Ez biztos valami félreértés. Rob sose tenne ilyet!

-Most mégis megtette.

-Nem, biztos, hogy nem. Beszéljétek meg. Menj vissza New York-ba.

-Nem megyek vissza. Ahhoz a szeméthez nem.

-Akkor mikor visszajön.

-2 hónapig lesz ott. Mire visszajön, már nem is fogok emlékezni rá!

-Jajj, ne mondd ezt! Szeretitek egymást. TUDOM! és ez csak egy félreértés!-mondta Lucy

-Nem érdekel. Megleszek nélküle is. Eddig is megvoltam-bár már az is fájt, ha 1 percre is elment, kínzott a hiánya. De erősnek kell látszanom.

Hosszú gondolatátmenetünket Lucy telefonja zavarta meg.

-Bocsáss meg, felkell vennem.

-Nyugodtan!

-Haló! Szia Eric! De megyek, mindjárt indulok, csak még Kristennél vagyok! Na majd akkor találkozunk! Szia!

-Menjél csak, ha menned kell! Én megleszel egyedül is!-mosolyogtam Lucy-ra

-Biztos?

-Igen!

-Hát rendben, azért majd még átnézek! És szólj, ha bármi gond van, vagy csak egy barát kéne! Szia-mondta Lucy, majd átölelet, és egy puszit nyomott az arcomra.

-Szia, és köszönöm!

-Nincsmit-de ezt már a lépcső aljáról kiabálta vissza.

Mit csináljak? Kéne vennem egy meleg fürdőt, fárasztó volt ez a mai nap. Ingázás a 2 ország között kétszer is. Felmentem, ledobáltam a szennyesbe ruháimat, és beálltam a meleg zuhany alá. Már vagy 10 perce nyomattam magamra a vizet, mikor előtört belőlem újra a zokogás. Ernyedten hullottam a kabin aljára. Kivagyok idegileg, és lelkileg is. Mért sírok emiatt a szemét miatt, aki csak kihasznált és megcsalt? Ennek ellenére nem tudom elfelejteni, és még mindig szeretem. Magamat nem tudom becsapni.

Rob:

Kristen nem akart lejönni velem a bárba, ezért egyedül mentem le, bár nehézszívvel hagytam ott. Lent már mindenki ott volt, csak rám vártak. Nekem a rendező, és a másik főszereplő mellett volt hely. Bemutatkozzott a lány, Emilie De Ravin-nek hívják. Nem volt az esetem. A szőkék meg különösen nem. A vacsora alatt csak a filmről beszéltünk, és hogy mivel kezdünk majd másnap. Elmentem a bárpulthoz, hogy kérjek valamit inni, mikor hirtelen egy kéz tapadt a vállamra. Azt hittem, Kristen az, hogy mégis meggondolta magát. Megfordultam, és Emilie-vel találtam szembe magam.

-Szia, mértnem sietsz vissza, már mindenki rád vár-mondta

-Mindjárt megyek, csak ezt megiszom-mutattam az időközben megérkezett kis pohárra

-Segítsek?-simított végig hátamon

-Kösz, nem kell, megy egyedül is!

-Ne mondd, hogy te nem érzed ezt a kialakult vonzóerőt kettőnk között.

-Nem, nem érzem.

-Pedig nem úgy tűnik.-majd száját rátapasztotta enyéimre. Próbáltam ellökni magamtól, de belekapaszkodott nyakamba. Ekkor láttam meg Kristen-t az étterem ajtajából elrohanni.

Hát ezt nem hiszem el. Mért kell mindennek balul elsülnie? Erősen megfogtam, és ellőktem magamtól, de elállta utamat.

-Engedj légyszíves.-mondtam felemelve a hangom

-Miért? Ne mondd, hogy te nem élvezted!

-Nem!-majd felnéztem, és láttam Kristen-t kisétálni a hotel bejáratán. Kirohantam utána, de már csak azt láttam, ahogy a taxival elhajtott. Nem tudtam, hova mehetett. De már most tudom, hogy Emilie-t nagy ívben elkerülöm. Tönkreteszi a kapcsolatomat Kris-el, és ezt nem fogom hagyni! Próbáltam hívni, de nem vette fel. Megpróbáltam Lucy-t, hisz ő talán tudja, hová ment. H

-Szia Lucy!

-Szia Rob, te meg?

-Nem tudod, hol van Kris?

-Hát hol lenne, veled!

-Nem, mert fogta magát, és elment valahová a hotelből, és nem találom sehol.

-Mi? Milyen hotelből? Miről beszélsz?-mondta fennhangon, és eszembe jutott, hogy ő még semmit nem tud rólunk.

-Tudom, hogy ez sok lesz neked, de én és Kristen együtt vagyunk. És most itt vagyunk New York-ban, mert elkísért a film forgatásra, és most elment, mert történt valami félreértés. És mire elértem volna, elment.

-Úristen. Ezt hamarabb is elmondhattátok volna! Mit csináltál?

-Semmit, legyen elég, hogy egy nagy félreértés. Segíts előkeríteni kérlek, mert ha valami történik vele, abba én belehalok .Nagyon szeretem őt!

-Rendben, megpróbálom. Amint van valami, majd hívlak!

Rendben, köszi!

-Szia

-Szia-mondtam

Majd visszasétáltam a hotelba, és felmentem a szobába. Nem voltam képes visszamenni ahhoz a ribanchoz, aki az első adandó alkalommal rámmászott.

Tessék komit írni :)